Mielőtt kiválasztaná a megfelelő együttműködési modellt egy IT-céggel, először mérlegelnie kell az összes lehetőséget, amelyet a cég kínál. Ha jobban beleásunk a kérdésbe, kétféle szerződés a legnépszerűbb: a „fix áras” vagy az „óra- és anyagbér”. Nagyon fontos az optimális együttműködési modell kiválasztása. A rossz döntés következményei súlyosak lehetnek és jelentősen befolyásolhatják az eredményt: funkcióváltási képesség hiánya, gyors projekt, számos hiba stb., amely a projekt költségvetésének jelentős túllépéséhez vezethet. Nagyon fontos a megfelelő típusú szerződés, ezért alaposan át kell gondolni, hogy az eredmény megfeleljen az elvárásainak.
Ha szoftverfejlesztő céget keres vagy kész partnerséget kötni egy adott ügyféllel és szeretné kiválasztani a megfelelő szerződéstípust, akkor először érdemes elolvasnia cikkünket, amelyben részletesen megvizsgáljuk, mi a különbség a fix áras szerződés és az órabér- és anyagszerződés között. Áttekintjük, mi is az az anyagmodell és mikor célszerű a fix árat választani, milyen helyzetekben érdemes alkalmazni az egyes ilyen típusú szerződéseket és még sok egyébről is szó lesz.
Tartalom
A fix áras szerződések ugyanazon az elven működnek, mint ahogy hangzanak – az ügyfél megállapodik a végső árban és bizonyos összeget fizet a fejlesztőcsapatnak a kész termékért cserébe. A fix áras szerződések az egyik legnépszerűbb együttműködési modellek, mivel a vállalatok biztonságban érzik magukat, hisz minimalizálják a pénzügyi kockázatokat. Az ügyfél árazási szerződéssel és fix költségvetéssel rendelkezik, így csak annyit fizet, amennyiben megegyeztek. A fix áras szerződés vonzó lehet, ha egy vállalatnak gondosan kell költségvetést készítenie és bölcsen kell elosztania a kiadásokat.
Emellett, a fix áras szerződéseknek van még egy vitathatatlan előnye – a megrendelő egy határidővel rendelkezik, ameddig a fejlesztőnek be kell fejezni a projektet, így garantáltan kész terméket kap majd. Ha az ügyfélnek van egy konkrét terve, amely jelzi a kívánt eredményt, valamint a projekt és a fejlesztési szakaszok fő céljait, akkor sokkal könnyebb lesz ellenőrizni a munkafolyamatot. Érdemes hangsúlyozni, hogy a megrendelőnek nem kell különösebb erőfeszítéseket tennie a fejlesztési folyamat irányítására, mert ebben a helyzetben minden világos és érthető. Ha a projekt hatóköre viszonylag kicsi, minden lehetőség egyértelműen le van írva és a visszautasítás kockázata minimális, akkor erre a helyzetre a bemutatott szerződési modell a legalkalmasabb.
Az előző modellhez képest az óra- és anyagszerződések némileg eltérően működnek. Itt nincs fix ár – az ügyfél nem fizet fix összeget a projekt kezdésekor. Az óra- és anyagbérezés azon alapul, hogy a szolgáltató pénzt kap az ügyféltől a projekt teljesítéséhez szükséges órákért és a projekt befejezéséhez felhasznált anyagokért. Ez lényeges különbség az előző modellhez képest. Az anyagok ára és az időköltség különböző lehet.
Az óra- és anyagszerződések akkor relevánsak, ha az ügyfélnek segítségre van szüksége, hogy felbecsülje, mennyi ideig tart egy projekt befejezése és mennyibe kerül, ezért ebben a helyzetben a szoftverfejlesztésnek nincs fix ára vagy szigorú határideje.
Nem számít, milyen típusú projektet kell végrehajtania, a megfelelő szerződés világos képet ad arról, hogy mennyit kell költenie a kívánt eredmény eléréséhez. A fix díj jó megoldás egyes projekteknél, míg mások nagyobb rugalmasságot igényelnek. A fix áras szerződésnek kétségtelen előnye van – egy meghatározott és világos folyamat jelenléte, amelyet a megállapodás részletez. A kívánt eredményt mindegyik fél számára előre meghatározzák. A kezdeti szakaszban gyakran a fix árú modellt alkalmazzák a vállalkozások. Egyszerű, mert a szolgáltató fix áron tudja eladni munkáit. A fix áras szerződés azonban bizonyos kockázatokkal jár.
Ha a projekt meghaladja a fix árat vagy a tervezett ráfordítási időt, a fejlesztő profitja csökkenhet. Az óra- és anyagszerződések előnye ebben a helyzetben, hogy lehetővé teszik egy bizonyos árú keret létrehozását, amely figyelembe veszi azokat a váratlan eseményeket, amelyek további időt és anyagokat igényelnek a projekt befejezéséhez.
A fix áras szerződések standard megoldást jelentenek a B2B és B2C cégek számára, de érdemes megjegyezni, hogy nem minden szolgáltatásnak van fix ára. Sok helyzetben rugalmasságra van szükség az óra- és anyagszerződések tekintetében az elvégzett munka árbeli meghatározásához. Nem minden vállalat ismeri jól, hogy milyen típusú kapcsolattartás a legmegfelelőbb számára. Ilyen helyzetben érdemes bővebben tanulmányozni a projektmenedzsmentet, hogy megtalálja az igényeinek leginkább megfelelő megoldást.
Az a vállalkozó, aki nem megfelelő árképzési modellt használ szolgáltatásaihoz, gyakran szembesül a következő problémákkal:
Ahhoz, hogy új lehetőségeket nyithasson meg vállalkozása számára és optimális költségvetési gazdálkodást alakítson ki, javasoljuk, hogy mérlegelje az egyes szerződésmodellek előnyeit és hátrányait, hogy megtarthassa a jelenlegi ügyfeleket, és újakat vonzzon a nyereség növelése érdekében.
A megfelelő érintkezési modell kiválasztásakor számos fontos változót kell figyelembe venni:
A szolgáltató egyedül döntheti el vállalkozása sajátosságai, ügyféligényei és egyéb tényezők alapján, hogy melyik modell a legmegfelelőbb számára.
A fix áras szerződés fő előnye, hogy a szerződés feltételei árgaranciát biztosítanak. Mindaddig, amíg a projekt nem lépi túl a szerződési keretet, a szolgáltatások költsége nem változik. Az ilyen típusú szerződések gyakran egy meghatározott folyamatot tartalmaznak, konkrét lépésekkel és határidőkkel, amelyeket be kell tartani. Sok vállalat számára ez a fajta projekt egyszerű.
Egyes helyzetekben azonban az árképzés könnyedsége miatt kiderülhet, hogy az ügyfél túlfizet ahhoz képest, hogy anyagszerződést választott volna. Ez a formátum több időt igényel az előkészítéshez. Ha az ügyfél a jóváhagyott kereteken túlmenően módosítani kíván a projekten, akkor a szerződés teljes újratárgyalása szükséges.
Ha a szolgáltatások folyamatosan változnak és javulnak a projekt élettartama során, vannak jobb megoldások, mint egy fix összegű szerződés.
Az anyagi szerződéseknek is vannak bizonyos előnyei. Nincs fix összköltség. A meglehetősen nagy rugalmasság miatt ebben a helyzetben lehetőség van az előre nem látható változások kompenzálására is. Ez egy mindenki számára előnyös helyzet – az ügyfél fizet azért, amit kap, a vállalkozó pedig órabért kap az elköltött erőforrások mennyisége alapján. Az anyagmodell azt jelenti, hogy az idő és a költségek mindig nyomon követhetőek és az együttműködés a legátláthatóbb feltételek mellett valósul meg.
Ugyanakkor az ilyen rugalmasság számos kockázattal jár. Az anyagi szerződések könnyen túlléphetnek bizonyos határokat. Ha a projektet eredetileg négy hónapra tervezték, akkor gyorsan hat hónapra is nyúlhat, ha az ügyfél továbbra is változtatásokat és fejlesztéseket hajt végre. Ezen túlmenően, ha az ügyfél meghatározott pénzügyi keretet határozott meg, minden szakaszban ellenőriznie kell a költségeket, hogy ne lépje túl a költségvetést. Ezenkívül a szerződő feleknek folyamatosan kommunikálniuk kell a projekt végrehajtása érdekében.
Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy mivel a szolgáltatásokért fizetnek, a hatékony munkavégzés alacsonyabb eredményt hozhat, mintha fix árat határoznának meg.
Fix áras szerződéseket az alábbi helyzetekben a legjobb választani:
Az óra- és anyagmodell a következő helyzetekre alkalmas:
Fix áras szerződést gyakran alkalmaznak, ha egy kis projektet kell megvalósítani, szigorúan korlátozott funkcionalitással, módosítási lehetőség nélkül. Általános üzleti példaként ezt a típusú kapcsolattartást a gyakorlatban a következő módokon valósítják meg:
Mindezen esetben egyszeri összeget kell fizetni, amely egyértelműen szerepel a szerződésben. A megadott összeg nem módosítható.
Tehát, a munkaszerződések és a fix árak kényelmesebbé teszik a szoftverfejlesztő céggel való együttműködést. Ráadásul, kevésbé kockázatossá teszi az egész projektet. Egy bizonyos típusú szerződés biztosítja, hogy a szolgáltató kiváló minőségű projekteket biztosítson Önnek, amelyek teljes mértékben megfelelnek az Ön igényeinek és a piac trendjeinek.
A fejlesztési folyamat bármilyen szerződésen alapulhat, feltéve, hogy elég kicsi projektje van és az Ön igényei egyértelműek, minden nehézség nélkül teljesíthetők. Ebben a helyzetben azonban a fix áras szerződésmodell a legjobb. A hosszú távú projektek kiegyensúlyozottabb megközelítést igényelnek – ilyenkor kiváló lehetőség egy órára- és anyagokra vonatkozó szerződés.
