A technológia fejlődésével a számunkra megszokott feladatok jelentősen megváltoztak. Vessünk egy pillantást a felvételi folyamatra. A személyes interjúk fokozatosan megszűnnek, helyükbe olyan új megközelítések lépnek, mint a virtuális interjúk vagy akár az állásszimulációk. Lehet, hogy úgy hangzik, mint egy üzenet a jövőből, de valójában csak valós munkafeladatok szimulációja. A pozíció vagy a szakterület nem számít, mert a fő cél az, hogy a jelentkezők a gyakorlatban is demonstrálhassák, mit írtak az önéletrajzukba. Cikkünkben belemerülünk a munkahelyi szimulációk toborzási folyamatban való alkalmazásának sajátosságaiba, és megtudjuk, hogy ezek milyen előnyökkel járhatnak mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára.
Tartalom
A munkaszimuláció általában egy tesztfeladat, amely gyakorlati példákat tartalmaz az adott pozícióhoz kapcsolódó napi tevékenységekre. Például, ha ügyféltámogatási menedzser kíván lenni, megkérhetik, hogy bizonyítsa problémamegoldó készségeit egy dühös vagy frusztrált ügyfél kezelésében. Ha vezetői pozícióra pályázik, egy szimulált szituáció megkövetelheti vezetői készségeinek bemutatását, például konfliktusok megoldásának képességét vagy visszajelzést a rosszul teljesítő alkalmazottak számára. Általánosságban elmondható, hogy a munkaszimulációk helyzetértékelési teszteket kínálnak a jelölteknek, így lehetőséget adnak számukra, hogy megmutassák, milyen jól tudnak gondolkozni menet közben és milyen jól tudnak dolgozni nyomás alatt.
Különféle típusú munkaszimulációk léteznek. Nézzünk meg néhányat közülük.
Általában a szakmai készségek teszteléséről van szó, olyan feladatot adva a jelöltnek, amely egy bizonyos pozíció rutinjába tartozik. Például, egy feladat megkövetelheti, hogy prezentációt hozzon létre beágyazott videóval. További példák közé tartozik egy blogbejegyzés írása, egy promóciós bejegyzés létrehozása a közösségi médiában vagy egy építési feladat megoldása egy létesítményben.
Az ilyen típusú munkaszimuláció lehetőséget ad a jelölteknek, hogy bemutassák a soft skillseiket. Számos lehetőség kínálkozik annak felmérésére, hogy a jelöltek képesek-e eligazodni az emberekkel való interperszonális kapcsolatokban egy közös munkakörnyezetben. Például egy telefonbeszélgetés egy dühös ügyféllel. Ez egy nagyszerű lehetőség, hogy tesztelje (és demonstrálja) érzelmi intelligenciáját, stressztűrő képességét és kreativitását.
A kosáron belüli szimuláció során a jelöltek készségvizsgát tesznek, amely általában egy időzített vizsga a vezetési és adminisztratív készségekről. Az ilyen gyakorlatok célja annak tesztelése, hogy a potenciális munkavállaló mennyire irányítja a munkafolyamatát, megszervezi a teljes folyamatot és meghatározza a prioritásokat, miközben kiegyensúlyozott és összeszedett marad.
A helyzetértékelési tesztek tartalmaznak egy lehetséges problémát, amellyel a jelölt szembesülhet a munka során. Ez a megközelítés lehetőséget ad a jelölt problémamegoldó és kritikus gondolkodási készségeinek, nyomás alatti munkavégzési képességének felmérésére, valamint a kreatív és reális megoldások gyors megtalálására.
Ez a munkaszimulációs formátum azt jelenti, hogy a jelentkezőknek otthoni feladatot adnak, amelyet meghatározott határidőre kell elvégezni. A legmegfelelőbb távoli pozíciókban alkalmazni, hogy megtudja, az egyén elég szervezett-e ahhoz, hogy hatékonyan és eredményesen dolgozzon felügyelet nélkül.
Első pillantásra úgy tűnhet, hogy a munkaszimuláció ideális módja annak, hogy első kézből lássuk, hogy a potenciális jelölt képes-e elvégezni egy feladatot. Feltételezhető, hogy ez hatékonyabbá teszi az interjúkat, és segít elkerülni a felvételi hibákat. Azonban minden jóban van valami rossz. Nézzük meg.
Ha elég szerencsés, hogy a gyakorlatban is megtapasztalja ezt az új megközelítést, íme néhány hasznos ötlet a munkaszimulációs értékelésre való felkészüléshez.
Szánjon időt arra, hogy a lehető legtöbbet megtudja potenciális vállalatról. Ily módon megismerheti a vállalati kultúrájukat, és ezáltal megértheti, hogy milyen interperszonális készségeket értékelnek, és milyen potenciális alkalmazottként várják Öntől. Ha alaposan megvizsgálja a megpályázott szerepkört, képet kaphat arról, hogy mik lehetnek a feladatok a munkaszimulációs szakaszban, és egy kicsit felkészülhet.
A szerep tanulmányozásának másik előnye, hogy előre tudja, milyen készségeket és tudást értékelnek. A munkaszimuláció megkezdése előtt felismerheti a hiányosságait, és dolgozhat rajtuk. Például előfordulhat, hogy Ön programozóként kódot ír egy adott programozási nyelven. Lehet, hogy dolgozott vele, de már régen használta az előző munkahelyén. Így felfrissítheti és gyakorolhatja tudását, hogy ne essen bajba a próbatesztek során.
A tapasztalat fontos lehet, különösen akkor, ha életében először foglalkozik vele. De már áttanulmányozta a céggel kapcsolatos információkat, megismerte a munkaköri feladatokat és most már jól megérti, mit is jelent a munka. Nincs ok a negativitásra és a pesszimizmusra, mert ezek csak ellopják az energiát és csökkentik a gondolkodási képességeket. A legjobb megoldás az, ha megnyitja magát ennek az élménynek és megpróbálja élvezni. Ha sikerül, megkapja a munkát. Ha nem sikerül, tapasztalatot szerez. Mindkét esetben minden rendben lesz és nincs értelme idő előtt pánikolni.
Az állásszimulációkat vagy a kiválasztási szakaszban, vagy a toborzási folyamat utolsó interjújának szakaszában végzik. Néha a jelöltek kétszer találkozhatnak velük. Hogyan ne zavarodjon össze és birkózzon meg vele méltósággal? Nézzük meg!
Elérkezett az X nap. Ez a legjobb alkalom, hogy megmutassa, mire képes valójában. A potenciális munkaadók által bemutatott eredmények alapján a HR vezetők összehasonlítják a jelölteket és választanak. Ahhoz, hogy a legjobbat hozza, meg kell szabadulnia a szorongásoktól és aggodalomtól, hogy szervezete ne pazarolja az erőforrásait az ellenük való küzdelemre. Mielőtt elkezdené, próbáljon ki néhány légzési technikát, hogy megalapozza magát, és semmiképpen ne engedje, hogy kimerüljön. Ezek az egyszerű tippek segítenek a szervezetnek az adott feladatra összpontosítani erőforrásait.
Ne feledje, hogy tudásának bemutatásakor ne legyen szerény, de ne dicsekedjen vele, és ne viselkedjen arrogánsan. Legyen őszinte, még akkor is, ha bevallja, hogy nem rendelkezik a szükséges készségekkel. Ne habozzon különböző módon megközelíteni a feladatot – ez csak azt mutatja meg a felvételi csapatnak, hogy Ön leleményes, és hajlamos a kereteken kívül gondolkodni, amikor kihívásokkal néz szembe. Megvan a maga egyedisége, amit felkínálhat, és ezt kell a munkaerő-kölcsönző csapatoknak érezniük és felismerniük.
Ez a tipp mind az egyéni, mind a csoportos interjúkra vonatkozik, mivel mindkettőnél bizonyítania kell, hogy jó interperszonális készségekkel rendelkezik. A csapattagoknak világosan ki kell fejezniük véleményüket, aktívan meg kell hallgatniuk másokat, világos utasításokat és elvárásokat kell adniuk, valamint konstruktív visszajelzést kell adniuk. Ha az ügyfelekkel szembeni szerepekről van szó, a hatékony kommunikáció kulcsfontosságú eleme a bizalom és az ügyfelekkel való kapcsolat kialakításának. Minden sikeres cég tudja ezt, és olyan jelölteket keres, akik már rendelkeznek ezekkel a készségekkel, vagy hajlandóak keményen dolgozni azok fejlesztéséért.
Ahogy már említettük, minden eredmény a kezében lesz. Ez egy újabb lehetőség arra, hogy kipróbálja magát és értékes tapasztalatokat szerezzen. Ezért még a munkaszimulációs szakasz befejezése után is el kell végezni bizonyos feladatokat.
Természetesen a legelső ok, amiért kapcsolatba léphet egy munkaerő-felvételi vezetővel, az, hogy őszinte érdeklődését mutasson a csapathoz való csatlakozás iránt. Azt is tudathatja vele, hogy Ön megkülönbözteti cégét más munkalehetőségektől és hűséges és elkötelezett tagjává válhat csapatának. Egyéb okok:
Dolgozni kell magán. Az eredménytől függetlenül dőljön hátra, és gondolja át a tapasztalatot. Kövesse nyomon érzelmeit és reakcióit a folyamat alatt és után, elemezze, mitől érezte magát kellemetlenül, min szeretne változtatni a jövőben és természetesen miben sikerült. Ne foglalkozzon kudarcaival, mert ez imposztor szindrómához vezethet. Figyeljen jobban arra, amit jól csinált. Csak azáltal, hogy elfogadja a hibáit, mint a fejlődés támpontját, képes lesz fejlődni a jövőben.
Miután átgondolta tapasztalatait, javaslatokat tehet a fejlesztésre. Először is emelje ki, hogy mi volt hasznos az Ön számára, és vegye fel a teendők listájára. Ezután gondolja át, mit hagyhatott ki először a felkészülési szakaszban. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden munkaszimulációnak azonosnak kell lennie, és kidolgozhat egy mindenre érvényes felkészülési stratégiát, és lazíthat. Így legalább legközelebb nem esik ugyanabba a csapdába.
Bár a munkaszimuláció egy viszonylag új módszer a jelöltek készségeinek felmérésére, már most hihetetlenül népszerűvé vált a munkaadók körében. Nemcsak azt segít megérteni, hogy a jelölt valóban rendelkezik-e az önéletrajzban felsorolt készségekkel, hanem azt is, hogy mennyire tud stresszhelyzetben dolgozni. Képességeik gyakorlati bemutatásával az alkalmazottak esélyeiket is növelik az elfogultság és a diszkrimináció elkerülésére az értékelés során. Így mindkét fél számára előnyös ez a módszer a felvételi folyamat során. Néhány hátrány ellenére, mint például a jelentős idő-, erőfeszítés- és pénzráfordítás, ez a megközelítés a közeljövőben valódi eszközzé válik, amely sokkal hatékonyabbá és gazdaságilag jövedelmezőbbé teszi a munkaerő-felvételi folyamatot.
Több álláshirdetés, kevesebb felesleges interjú
