Hasznos anyagok a toborzásról e-mailben.

Japán munkakultúra: Hogyan érhető el a siker?

Japán mindig is a sajátos egyedi kultúrájáról volt ismeretes. Ez nemcsak a japánok mindennapi életére vonatkozik, hanem a munkamorálra is. A globalizáció időszakában a különböző országok közötti hivatalos viszony létrehozása elég bevett gyakorlat. Ugyanakkor, ha sikereket szeretne elérni a japán vállalatokkal való üzleti kapcsolat során, fontos megismerni a japán üzleti etikettet, kulturális különbségeket, viselkedési modelleket. Ezzel a tudással kifejezheti tiszteletét a másik kultúra iránt, valamint a lefektetheti a hatékony kommunikáció és együttműködés alapelveit.

A japán üzleti kultúra áttekintése

A nyugati civilizáció képviselőjeként lenyűgözhet minket az a szociális norma, amely a japán társadalom alapját képezi. Tehát, ha Rómában jár, tegyen úgy, mint a rómaiak. Az összes levont következtetést tartsa meg magának, s még az is előfordulhat, hogy saját maga számára is megtud valami értékes dolgot, amelyet alkalmazhat a munkája során. Íme egy rövid áttekintése annak, mit foglal magába a japán munkakultúra:

  • Hierarchia: A hierarchia a japán társadalom elengedhetetlen részét képezi, ezért az üzleti kapcsolatok gyakran a szolgálati időn és a rangon alapulnak.
  • Tisztelet: Az udvariasság és a tisztelet az üzleti társalgás alapkövét képezi, így mindenképp fontos, hogy a megfelelő megszólítást alkalmazza az üzletfeleihez, kollégáihoz vagy ügyfeleihez.
  • Formalitás: A nyugati tendenciától eltekintve, ahol mindenkit megszólíthatunk tegezve, a japán üzleti kultúra elég formális, szigorú dresszkóddal és etikett. Mindennek strukturáltnak és a protokollnak kell megfelelnie.
  • Pontosság: A japán kultúrában a pontosság a tisztelet alapismérve. Úgy tartják, hogy az alkalmazottaknak időben kell érkezniük a munkába és a meetingekre, valamint ugyanezt várják a vállalatok képviselőitől egy-egy találkozó előtt.
  • Dresszkód: Japánban a dresszkód a profizmus és a tisztelet jele. Véleményük szerint a ruha teszi az embert, így nem kockáztatják meg a saját vagy a vállalatuk hírnevét azzal, hogy nem megfelelő ruhában jelennek meg.

A bevett gyakorlatok áttekintése

  • Csoportos harmónia: A “va” fogalom, avagy a csoportos harmónia azt jelenti, hogy az emberek előbbre helyezik a csoport érdekeit az egyén érdekénél.
  • Hosszútávú kapcsolatok: A bizalmon alapuló szoros kapcsolatokat a japán munkakultúrában magasan értékelik. Készen kell állnia arra, hogy időt és energiát fektessen a kialakítására, de megéri.
  • Túlóra: A túlórák vagy a hosszabb munkaidő bevett gyakorlat. Ez a vállalat iránti odaadás és hűség első jele. Japán az első ország, amely megtalálhatja a munka-magánélet közötti egyensúlyt és bevezetheti ezt a munkahelyi rutinba. A Statiszta felmérése szerint, a megkérdezett kórházak mindössze egy százaléka engedélyezi a teljes állásban dolgozó ápolói számára, hogy több mint 20 órát túlórázzanak havonta.
  • Konszenzus elérése: Ezt azt jelenti, hogy ha mindenkit bevonnak a döntéshozatalba és megoldások keresésébe, akkor mindenkinek meg kell, hogy feleljen a döntés. Ez nyilván több időt vehet igénybe, mintha felülről fogadnák csak el a döntést, de úgy gondolják, hogy ennek köszönhetően mindegyik fél részt fog venni a döntéshozatalban.
  • Folyamatos fejlődés: Egy másik általánosan elfogadott gyakorlat a japán kultúrában a “kaidzen”, azaz a folyamatos fejlődés. Ennek megfelelően, az alkalmazottaknak folyamatosan azon az úton kell lenniük, hogy javítsák a munkájukat és részt vállaljanak a vállalat felvirágozásában.

A tisztelet és a hűség fontossága a japán munkaerőben

Ha az amerikaiak 72%-a arra törekszik, hogy egyensúlyt találjon a munka-magánélet között, addig a japánok a munkát előbbre teszik a magánéletüknél. Ez azzal magyarázható, hogy a japánok a családjuknak tekintik a munkahelyüket. Minél több időt és energiát szentel a munkájának, annál jobban értékelik, mint alkalmazottat. A kollégák vagy a vezetőség iránti tiszteletlenségről még csak szó sem lehet. Talán ez az oka annak, hogy a Statista által 2022-ben végzett felmérés szerint a japán válaszadók 70%-a nem ismerte a “tudattalan elfogultság” kifejezést a nemi egyenlőség terén. 

A vezetőség és a kollégák iránti tisztelet megnyilvánulása

Számos módja létezik a kollégák és a vezetőség iránti tisztelet megnyilvánulásának. Először is, ez a meghajlás. A japánok mindig meghajolnak, ha köszönnek vagy elnézést kérnek, vagy ha tiszteletüket fejezik ki. Másodszor, az udvarias nyelvhasználat, mindentől függetlenül elvárás. Érdekes, hogy a japán nyelvben van néhány udvariassági szint, s a megfelelő szint függ az ember státuszától és a beszélgetés tartalmától. Valamint, az ajándékozás. Függetlenül attól, hogy éppen év vége van, vagy születésnap, netalán előléptetés, az ajándékozás a tisztelet kifejezésének a jele.

Az alázat és a kemény munka fontossága

A 2021-es felmérés adatai szerint, a japánok 43,2%-a érzett erős stresszt a munka mennyisége miatt. Mindez azért, mert a japán kultúra elvárja a munkahely iránti alázatot, teljes lojalitást és hűséget.

Természetesen, ez mérgező lehet egy nyugati ország képviselőjére, de fontos meghallgatni a visszajelzéseket, még akkor is, ha ez kritika és a figyelemfelhívás elkerülése – ez bevett gyakorlat a japán cégeknél. A kitartó munka szorosan összefügg a “ganbaru” és a “kodawari” fogalmakkal. Az első a feladat iránti teljes elkötelezettséget jelenti, a második pedig a részletek iránti figyelmet és a tökéletességre való törekvést.

A csoportos dinamikához való adaptáció

A csoportos dinamikának számos elve létezik, melyeket a japán munkahelyeken be is tartanak. Először is, nem díjazzák, ha az alkalmazottak egyik cégről a másikra járnak. Azt várják, hogy a japán alkalmazottak karrierjük alatt egy cégnél fognak tevékenykedni. Másodszor is, a munkahelyi előrehaladás a munkaévektől függ, nem pedig az egyéni mutatóktól. Ez a két elv a hosszútávú elköteleződés, lojalitás és a kollektív jó előnyeinek érzését kelti.

A következő a csoportos döntéshozatal. Ahogy már korábban említettük, a japán munkahelyi kultúra a konszenzus elérésére összpontosít. Ez azt jelenti, hogy a döntést megbeszélés és vita előzi meg a csapat összes tagja részvételével. Végül,a japán cégek ösztönzik a csoportidentitás és a szolidaritás erős érzését. A korporatív rendezvények kötelezőek, mivel úgy gondolják, hogy összekovácsolja az alkalmazottakat.

A célok meghatározása és elérése

A célok kitűzésének és elérésének megközelítése a japán világban meglehetősen hasonlít a nyugati megközelítésekhez. Ennek ellenére, röviden áttekintjük őket.

A rövid és a hosszútávú célok meghatározása

Rövid céloknak tekintjük azokat, amelyeket egy fél éven-éven belül el lehet érni. A fejlődés és a rövid távú eredmények érzése segíthet az embereknek motivált és koncentrált maradni. A hosszútávú célok természetesen csak évek alatt érhetők el, értékük abban rejlik, hogy meghatározzák az ember karrierjének vagy magánéletének irányát és célját. Fontos megjegyezni, hogy Japánban nagyon fontosak a rövid és hosszútávú célok közötti különbségek megértése. Ez segít az embereknek, hogy ne térjenek el a céljuktól és ésszerűen osszák be az idejüket és az energiájukat.

SMART-célok meghatározása

A SMART szó konkrét, mérhető, elérhető, releváns és időben korlátozott célokat jelent.

  1. A japánok pontosan meghatározzák, mit akarnak elérni, mivel az érthetőséget és a pontosságok kiemelkedően értékelik a japán cégeknél.
  2. A célok meghatározásakor kötelező a pontos mutatók meghatározása azért, hogy nyomon kövessék a fejlődést. Ez azzal van kapcsolatban, hogy a japán kultúrában nagy jelentősége van az eredményeknek. 
  3. A japánok hajlamosak a célok elérésére szánt anyag, képességek és idő meghatározására azért, hogy meggyőződjenek arról, hogy valóban reálisak-e.
  4. Mivel Japánban létezik a kollektív felelősség és koncentráció tudata az általános jó elérésében, az üzleti céloknak meg kell felelniük a vállalat végső missziójának.
  5. A pontosság és a fogalmak tisztázása segít a fejlődés elérésében.

Kommunikációs lehetőségek a szakmai fejlődéshez

A hálózatépítés fontos szerepet játszik a japán üzleti kultúrában. Eléggé elterjedtek a munka utáni estélyek, amiket “nomikai”-nak vagy ivópartiknak neveznek. Általában ezt a vállalatok vagy a szakszervezetek rendezik azért, hogy az alkalmazottak kommunikálhassanak a munkán kívül is. Szintén elfogadott belépni egy szakszervezetbe, valamint céges rendezvényeket látogatni azért, hogy megismerhessék egymást a hasonló ágazatok alkalmazottai. A fiatal szakemberek számára ez kiváló lehetőség, hogy megismerkedjenek az idősebb kollégákkal, mentorokat kereshessenek.

Érdemes lehet belépni egy üzleti társulásba, avagy “kejrecbe”. Például, a horizontális kejrec olyan vállalatok szövetsége, melynek feje egy bank, ami finanszírozza őket. A vertikális kejrec gyártók, beszállítók és elosztók szövetsége, melynek célja a kiadások csökkentése és a produktivitás növelése. Mindkét módszerrel lehetőség nyílik az információcserére, amely az alkalmazottak tapasztalatán nyugszik és felgyorsítja a döntés folyamatát.

A munkaidő beosztása

A külföldi partnerek rengeteget tanulhatnak japán kollégáiktól az időbeosztást illetően. Nézzük meg mélyebben ezt a kérdést.

Maradjon elkötelezett a nap folyamán

A Statista 2021-es felmérései alapján, Japán 45 országból a harmadik helyet foglalja el a munka hatékonyságát illetően. A Pasona Group Inc. 2019-es felmérése szerint a japán alkalmazottak 70%-a értékeli a produktivitást a nap folyamán, s több mint 60%-uk részesíti előnyben a munka befejezését még akkor is, ha ez túlórákkal jár. Ez csak két példa, de számos létezik még, ahol látszik, hogy a japánok mennyire törekednek feladataik határidőre és minőségi elvégzésére. Most pedig nézzük meg, mi segít a japán alkalmazottaknak abban, hogy egész nap összeszedettek és produktívak legyenek.

Használja maximálisan a szüneteket

A szünetek kultúrája számos japán cégnél igazán változatos és hasznos. Döntse el egyedül: 

  1. Szünet alatti szundikálás – segít a feltöltődésben és a koncentrációban. Nagyon sok japán cég irodájában vannak különböző pihenőhelyiségek, ahol különböző alvószőnyegek találhatóak. Ha az alvás még csak 20 percig is tart, nagy jelentése van.
  2. Ülő életvitel – korunk átka. Az irodai alkalmazottak számára nagyon fontos, hogy javítsanak a vérkeringésen és csökkentsék az izmok megterhelését a munkanap során. Épp ezért a japán alkalmazottaknak van idejük arra, hogy edzenek a szünetek során.
  3. A szünet egyik fajtája az “idő szeme”, amely általában a nap második felében van és egy csésze teát tartalmaz a kollégákkal vagy egyedül.
  4. Szintén hasznos szünet – a friss levegőn való találkozó. A friss levegőn való séta nemcsak a szervezetünkre van jótékony hatással, de növeli a kreativitást és a produktivitást.
  5. Az amerikai dolgozóktól eltérően, akik szeretnek séta közben enni, a japán dolgozók az étkezést a pihenés idejének tekintik. Ők ezt ésszel csinálják, maximálisan kiélvezik az ízeket, ezért sosem eszik túl magukat.

Az időbeosztás technikájának gyakorlata

Létezik néhány jó időbeosztási technika, amelyekre érdemes odafigyelni:

  1. A pomodoro technika lehetővé teszi, hogy a munkaidőt 25 perces intervallumokra bontsuk szét, melyeket szünetek határolnak. Céljuk a feltöltődés és az újrafókuszálás, valamint a produktivitás szinten tartása.
  2. A “mottainai” azt jelenti, nem pazarolni. A koncepció hangsúlyozza a pazarlás minimalizálásának és az érték maximalizálásának fontosságát a munkahelyen és a magánéletben egyaránt.
  3. “Kanban” – a munka és a munkafolyamat vizuális rendszere. Ez azt jelenti, hogy oszlopokkal és kártyákkal ellátott táblát kell használni a feladatok ábrázolására, lehetővé téve a csapatok számára, hogy könnyen nyomon kövessék a haladást, és azonosítsák a fejlesztésre szoruló területeket.
  4. S végül, a “dzsio dzsitsu”. Ez a koncepció hangsúlyozza, hogy cselekedni és tenni kell, nemcsak tervezni és szervezni. Ha konkrét lépéseket tesz a célok eléréséhez, biztos nem fog elmerülni a részletekben vagy a döntésképtelenségben.

Következtetés

Elsőre úgy tűnhet, hogy a japán üzleti etikett korlátozza a szabad személyiséget. Azoknak az embereknek, akik más országokból jönnek Japánba dolgozni, ezeket figyelembe kell venniük, mielőtt munkát vállalnának. Másrészről, a japánok már most azon gondolkodnak, hogyan javítsanak a munkakörülményeken, hogy megteremtsék az ideális munka-magánélet egyensúlyt. Egyéb dolgokba viszont nem kell beavatkozni. Vagy elfogadjuk és tiszteljük az általuk kínált valóságot vagy minél messzebbre megyünk attól, ami számunkra kényelmetlen.

Kevesebb felesleges interjú és toborzási költség

FacebookTwitterLinkedIn
Date: 20 december 2023
Feliratkozás hírlevelekre
Hasznos információk a toborzásról, tapasztalatok megosztása e-mailen keresztül


Feliratkozás hírlevelekre
Hasznos információk a toborzásról, tapasztalatok megosztása e-mailen keresztül