Japán munkakultúra: Hogyan érhető el a siker?

Japán mindig is a sajátos egyedi kultúrájáról volt ismeretes. Ez nemcsak a japánok mindennapi életére vonatkozik, hanem a munkamorálra is. A globalizáció időszakában a különböző országok közötti hivatalos viszony létrehozása elég bevett gyakorlat. Ugyanakkor, ha sikereket szeretne elérni a japán vállalatokkal való üzleti kapcsolat során, fontos megismerni a japán üzleti etikettet, kulturális különbségeket, viselkedési modelleket. Ezzel a tudással kifejezheti tiszteletét a másik kultúra iránt, valamint a lefektetheti a hatékony kommunikáció és együttműködés alapelveit.

A japán üzleti kultúra áttekintése

A nyugati civilizáció képviselőjeként lenyűgözhet minket az a szociális norma, amely a japán társadalom alapját képezi. Tehát, ha Rómában jár, tegyen úgy, mint a rómaiak. Az összes levont következtetést tartsa meg magának, s még az is előfordulhat, hogy saját maga számára is megtud valami értékes dolgot, amelyet alkalmazhat a munkája során. Íme egy rövid áttekintése annak, mit foglal magába a japán munkakultúra:

• Hierarchia: A hierarchia a japán társadalom elengedhetetlen részét képezi, ezért az üzleti kapcsolatok gyakran a szolgálati időn és a rangon alapulnak.
• Tisztelet: Az udvariasság és a tisztelet az üzleti társalgás alapkövét képezi, így mindenképp fontos, hogy a megfelelő megszólítást alkalmazza az üzletfeleihez, kollégáihoz vagy ügyfeleihez.
• Formalitás: A nyugati tendenciától eltekintve, ahol mindenkit megszólíthatunk tegezve, a japán üzleti kultúra elég formális, szigorú dresszkóddal és etikett. Mindennek strukturáltnak és a protokollnak kell megfelelnie.
• Pontosság: A japán kultúrában a pontosság a tisztelet alapismérve. Úgy tartják, hogy az alkalmazottaknak időben kell érkezniük a munkába és a meetingekre, valamint ugyanezt várják a vállalatok képviselőitől egy-egy találkozó előtt.
• Dresszkód: Japánban a dresszkód a profizmus és a tisztelet jele. Véleményük szerint a ruha teszi az embert, így nem kockáztatják meg a saját vagy a vállalatuk hírnevét azzal, hogy nem megfelelő ruhában jelennek meg.

A bevett gyakorlatok áttekintése

• Csoportos harmónia: A “va” fogalom, avagy a csoportos harmónia azt jelenti, hogy az emberek előbbre helyezik a csoport érdekeit az egyén érdekénél.
• Hosszútávú kapcsolatok: A bizalmon alapuló szoros kapcsolatokat a japán munkakultúrában magasan értékelik. Készen kell állnia arra, hogy időt és energiát fektessen a kialakítására, de megéri.
• Túlóra: A túlórák vagy a hosszabb munkaidő bevett gyakorlat. Ez a vállalat iránti odaadás és hűség első jele. Japán az első ország, amely megtalálhatja a munka-magánélet közötti egyensúlyt és bevezetheti ezt a munkahelyi rutinba. A Statiszta felmérése szerint, a megkérdezett kórházak mindössze egy százaléka engedélyezi a teljes állásban dolgozó ápolói számára, hogy több mint 20 órát túlórázzanak havonta.
• Konszenzus elérése: Ezt azt jelenti, hogy ha mindenkit bevonnak a döntéshozatalba és megoldások keresésébe, akkor mindenkinek meg kell, hogy feleljen a döntés. Ez nyilván több időt vehet igénybe, mintha felülről fogadnák csak el a döntést, de úgy gondolják, hogy ennek köszönhetően mindegyik fél részt fog venni a döntéshozatalban.
• Folyamatos fejlődés: Egy másik általánosan elfogadott gyakorlat a japán kultúrában a “kaidzen”, azaz a folyamatos fejlődés. Ennek megfelelően, az alkalmazottaknak folyamatosan azon az úton kell lenniük, hogy javítsák a munkájukat és részt vállaljanak a vállalat felvirágozásában.

A tisztelet és a hűség fontossága a japán munkaerőben

Ha az amerikaiak 72%-a arra törekszik, hogy egyensúlyt találjon a munka-magánélet között, addig a japánok a munkát előbbre teszik a magánéletüknél. Ez azzal magyarázható, hogy a japánok a családjuknak tekintik a munkahelyüket. Minél több időt és energiát szentel a munkájának, annál jobban értékelik, mint alkalmazottat. A kollégák vagy a vezetőség iránti tiszteletlenségről még csak szó sem lehet. Talán ez az oka annak, hogy a Statista által 2022-ben végzett felmérés szerint a japán válaszadók 70%-a nem ismerte a “tudattalan elfogultság” kifejezést a nemi egyenlőség terén. 

A vezetőség és a kollégák iránti tisztelet megnyilvánulása

Számos módja létezik a kollégák és a vezetőség iránti tisztelet megnyilvánulásának. Először is, ez a meghajlás. A japánok mindig meghajolnak, ha köszönnek vagy elnézést kérnek, vagy ha tiszteletüket fejezik ki. Másodszor, az udvarias nyelvhasználat, mindentől függetlenül elvárás. Érdekes, hogy a japán nyelvben van néhány udvariassági szint, s a megfelelő szint függ az ember státuszától és a beszélgetés tartalmától. Valamint, az ajándékozás. Függetlenül attól, hogy éppen év vége van, vagy születésnap, netalán előléptetés, az ajándékozás a tisztelet kifejezésének a jele.

Az alázat és a kemény munka fontossága

A 2021-es felmérés adatai szerint, a japánok 43,2%-a érzett erős stresszt a munka mennyisége miatt. Mindez azért, mert a japán kultúra elvárja a munkahely iránti alázatot, teljes lojalitást és hűséget.

Természetesen, ez mérgező lehet egy nyugati ország képviselőjére, de fontos meghallgatni a visszajelzéseket, még akkor is, ha ez kritika és a figyelemfelhívás elkerülése – ez bevett gyakorlat a japán cégeknél. A kitartó munka szorosan összefügg a “ganbaru” és a “kodawari” fogalmakkal. Az első a feladat iránti teljes elkötelezettséget jelenti, a második pedig a részletek iránti figyelmet és a tökéletességre való törekvést.

A csoportos dinamikához való adaptáció

A csoportos dinamikának számos elve létezik, melyeket a japán munkahelyeken be is tartanak. Először is, nem díjazzák, ha az alkalmazottak egyik cégről a másikra járnak. Azt várják, hogy a japán alkalmazottak karrierjük alatt egy cégnél fognak tevékenykedni. Másodszor is, a munkahelyi előrehaladás a munkaévektől függ, nem pedig az egyéni mutatóktól. Ez a két elv a hosszútávú elköteleződés, lojalitás és a kollektív jó előnyeinek érzését kelti.

A következő a csoportos döntéshozatal. Ahogy már korábban említettük, a japán munkahelyi kultúra a konszenzus elérésére összpontosít. Ez azt jelenti, hogy a döntést megbeszélés és vita előzi meg a csapat összes tagja részvételével. Végül,a japán cégek ösztönzik a csoportidentitás és a szolidaritás erős érzését. A korporatív rendezvények kötelezőek, mivel úgy gondolják, hogy összekovácsolja az alkalmazottakat.

A célok meghatározása és elérése

A célok kitűzésének és elérésének megközelítése a japán világban meglehetősen hasonlít a nyugati megközelítésekhez. Ennek ellenére, röviden áttekintjük őket.

A rövid és a hosszútávú célok meghatározása

Rövid céloknak tekintjük azokat, amelyeket egy fél éven-éven belül el lehet érni. A fejlődés és a rövid távú eredmények érzése segíthet az embereknek motivált és koncentrált maradni. A hosszútávú célok természetesen csak évek alatt érhetők el, értékük abban rejlik, hogy meghatározzák az ember karrierjének vagy magánéletének irányát és célját. Fontos megjegyezni, hogy Japánban nagyon fontosak a rövid és hosszútávú célok közötti különbségek megértése. Ez segít az embereknek, hogy ne térjenek el a céljuktól és ésszerűen osszák be az idejüket és az energiájukat.

SMART-célok meghatározása

A SMART szó konkrét, mérhető, elérhető, releváns és időben korlátozott célokat jelent.

1. A japánok pontosan meghatározzák, mit akarnak elérni, mivel az érthetőséget és a pontosságok kiemelkedően értékelik a japán cégeknél.
2. A célok meghatározásakor kötelező a pontos mutatók meghatározása azért, hogy nyomon kövessék a fejlődést. Ez azzal van kapcsolatban, hogy a japán kultúrában nagy jelentősége van az eredményeknek. 
3. A japánok hajlamosak a célok elérésére szánt anyag, képességek és idő meghatározására azért, hogy meggyőződjenek arról, hogy valóban reálisak-e.
4. Mivel Japánban létezik a kollektív felelősség és koncentráció tudata az általános jó elérésében, az üzleti céloknak meg kell felelniük a vállalat végső missziójának.
5. A pontosság és a fogalmak tisztázása segít a fejlődés elérésében.

Kommunikációs lehetőségek a szakmai fejlődéshez

A hálózatépítés fontos szerepet játszik a japán üzleti kultúrában. Eléggé elterjedtek a munka utáni estélyek, amiket “nomikai”-nak vagy ivópartiknak neveznek. Általában ezt a vállalatok vagy a szakszervezetek rendezik azért, hogy az alkalmazottak kommunikálhassanak a munkán kívül is. Szintén elfogadott belépni egy szakszervezetbe, valamint céges rendezvényeket látogatni azért, hogy megismerhessék egymást a hasonló ágazatok alkalmazottai. A fiatal szakemberek számára ez kiváló lehetőség, hogy megismerkedjenek az idősebb kollégákkal, mentorokat kereshessenek.

Érdemes lehet belépni egy üzleti társulásba, avagy “kejrecbe”. Például, a horizontális kejrec olyan vállalatok szövetsége, melynek feje egy bank, ami finanszírozza őket. A vertikális kejrec gyártók, beszállítók és elosztók szövetsége, melynek célja a kiadások csökkentése és a produktivitás növelése. Mindkét módszerrel lehetőség nyílik az információcserére, amely az alkalmazottak tapasztalatán nyugszik és felgyorsítja a döntés folyamatát.

A munkaidő beosztása

A külföldi partnerek rengeteget tanulhatnak japán kollégáiktól az időbeosztást illetően. Nézzük meg mélyebben ezt a kérdést.

Maradjon elkötelezett a nap folyamán

A Statista 2021-es felmérései alapján, Japán 45 országból a harmadik helyet foglalja el a munka hatékonyságát illetően. A Pasona Group Inc. 2019-es felmérése szerint a japán alkalmazottak 70%-a értékeli a produktivitást a nap folyamán, s több mint 60%-uk részesíti előnyben a munka befejezését még akkor is, ha ez túlórákkal jár. Ez csak két példa, de számos létezik még, ahol látszik, hogy a japánok mennyire törekednek feladataik határidőre és minőségi elvégzésére. Most pedig nézzük meg, mi segít a japán alkalmazottaknak abban, hogy egész nap összeszedettek és produktívak legyenek.

Használja maximálisan a szüneteket

A szünetek kultúrája számos japán cégnél igazán változatos és hasznos. Döntse el egyedül: 

1. Szünet alatti szundikálás – segít a feltöltődésben és a koncentrációban. Nagyon sok japán cég irodájában vannak különböző pihenőhelyiségek, ahol különböző alvószőnyegek találhatóak. Ha az alvás még csak 20 percig is tart, nagy jelentése van.
2. Ülő életvitel – korunk átka. Az irodai alkalmazottak számára nagyon fontos, hogy javítsanak a vérkeringésen és csökkentsék az izmok megterhelését a munkanap során. Épp ezért a japán alkalmazottaknak van idejük arra, hogy edzenek a szünetek során.
3. A szünet egyik fajtája az “idő szeme”, amely általában a nap második felében van és egy csésze teát tartalmaz a kollégákkal vagy egyedül.
4. Szintén hasznos szünet – a friss levegőn való találkozó. A friss levegőn való séta nemcsak a szervezetünkre van jótékony hatással, de növeli a kreativitást és a produktivitást.
5. Az amerikai dolgozóktól eltérően, akik szeretnek séta közben enni, a japán dolgozók az étkezést a pihenés idejének tekintik. Ők ezt ésszel csinálják, maximálisan kiélvezik az ízeket, ezért sosem eszik túl magukat.

Az időbeosztás technikájának gyakorlata

Létezik néhány jó időbeosztási technika, amelyekre érdemes odafigyelni:

1. A pomodoro technika lehetővé teszi, hogy a munkaidőt 25 perces intervallumokra bontsuk szét, melyeket szünetek határolnak. Céljuk a feltöltődés és az újrafókuszálás, valamint a produktivitás szinten tartása.
2. A “mottainai” azt jelenti, nem pazarolni. A koncepció hangsúlyozza a pazarlás minimalizálásának és az érték maximalizálásának fontosságát a munkahelyen és a magánéletben egyaránt.
3. “Kanban” – a munka és a munkafolyamat vizuális rendszere. Ez azt jelenti, hogy oszlopokkal és kártyákkal ellátott táblát kell használni a feladatok ábrázolására, lehetővé téve a csapatok számára, hogy könnyen nyomon kövessék a haladást, és azonosítsák a fejlesztésre szoruló területeket.
4. S végül, a “dzsio dzsitsu”. Ez a koncepció hangsúlyozza, hogy cselekedni és tenni kell, nemcsak tervezni és szervezni. Ha konkrét lépéseket tesz a célok eléréséhez, biztos nem fog elmerülni a részletekben vagy a döntésképtelenségben.

Következtetés

Elsőre úgy tűnhet, hogy a japán üzleti etikett korlátozza a szabad személyiséget. Azoknak az embereknek, akik más országokból jönnek Japánba dolgozni, ezeket figyelembe kell venniük, mielőtt munkát vállalnának. Másrészről, a japánok már most azon gondolkodnak, hogyan javítsanak a munkakörülményeken, hogy megteremtsék az ideális munka-magánélet egyensúlyt. Egyéb dolgokba viszont nem kell beavatkozni. Vagy elfogadjuk és tiszteljük az általuk kínált valóságot vagy minél messzebbre megyünk attól, ami számunkra kényelmetlen.

Kevesebb felesleges interjú és toborzási költség