A „toxikus” szó már olyan régóta divatos, hogy egyeseket már szemforgatásra késztet. A viccet félretéve, a toxikus viselkedés a valós probléma, amely nemcsak az emberi pszichére, hanem az üzleti életre is káros. Egy McKinsey-tanulmány szerint a mérgező munkahelyi kultúra a negatív munkahelyi eredmények, például a kiégés és a távozási szándék egyik fő mozgatórugója. Ugyanakkor a siker olyan fontos összetevőit is negligálja, mint az elkötelezettség és a munkahelyi elégedettség.
Ebben a cikkben megvilágítjuk, hogyan lehet felismerni a toxikus munkahelyet, és milyen lépéseket kell tenni ha a jelenlegi munkahelyed is ilyen.
A Jooble-on az állásajánlatok széles választékát találod, ahol nemcsak jó munkakörülményeket, de álmaid álmaid munkáját is megtalálhatod .
Tartalom
A probléma az, hogy a „toxikus munkahelyi környezet” metaforikus fogalma az 1980-as években alakult ki. Ezt megelőzően az emberek sokkal inkább elfogadtak mindenféle negatívumot a munkahelyen, mint annak szerves részét. Hosszú időbe fog telni, amíg átalakítjuk a munkahelyekről kialakított képünk. Az első lépés a munkáltatók és a munkavállalók felvilágosítása ebben a kérdésben.
A „toxikus munkahelyi környezet” kifejezés olyan munkahelyekre utal, amelyek a merev hierarchia, a tekintélyelvű vezetés vagy a munkavállalók, a felettesek és a vezetők körében elterjedt zaklatás miatt rosszul működnek. Néha az ellenséges munkakörnyezethez hozzájáruló tényezők nem feltétlenül nyilvánvalóak, mint például ha nincsenek tisztázva a munkahelyi célok, a rossz szervezés, a visszajelzés hiánya vagy a mikromenedzsment.
Ha egy vezető vagy, és most azon tűnődöl, hogy miért nem teljesít olyan jól az üzleted/részleged/csapatod, mint ahogy kellene, ne becsüld alá annak lehetőségét, hogy a munkahelyi környezet mérgező légköre az oka ennek. De hogyan tudod te mint vezető tesztelni ennek a feltételezésnek a valódiságát? A Massachusetts Institute of Technology tanulmánya szerint például a mérgező munkahelyi környezetnek 5 jellemzője van:
Most már egyszerűen értékelheted egy 1-5-ig terjedő skálán és láthatod hogy ezek a tulajdonságok mennyire igazak a csapatod vagy vállalatod szempontjából.
A TalentLMS által az amerikai technológiai vállalatok képviselői körében végzett felmérés a mérgező munakultúráról megerősíti ezt a nézetet. A vezetők és a felső vezetés a leginkább felelősek a negatív munkakörnyezet kialakításáért a maguk 20%-val, szemben a HR-rel ami 14%-al, a kollégákkal akik 15%-al vagy a középvezetőkkel akik 18%-al járulnak hozzá.
Még megdöbbentőbb, hogy a résztvevők 45%-a azt állította, hogy a vezetőség nem tudott a toxicitásról, vagy szemet hunyt felette. Ezért egy másik hatékony ötlet a vezetők számára az lenne, ha egy önreflexiós és önértékelési folyamattal kezdenék. A felmérés résztvevői szerint 3 fő tényező járul hozzá a toxikus munkahelyi kultúra kialakulásához a vállalatuknál:
Találtál már egyezést?
A toxikus munkakörnyezet stresszének rendszeresen kitett emberek olyan mentális egészségügyi problémákkal küzdenek, mint a depresszió, a szorongás, az álmatlanság, az étvágytalanság, a memóriaproblémák, az intolerancia és az izgatottság. Humanitárius szempontból elfogadhatatlan, hogy az embereket ilyen körülmények között dolgoztassák. Üzleti szempontból a mentális egészségügyi problémák befolyásolják a termelékenységet, ami káros az üzletre nézve.
A Közegészségügyi Intézet által végzett tanulmány megállapította és bebizonyította, hogy a munkahelyi depresszió negatív hatásainak – például a hiányzásoknak és a csökkent termelékenységnek – egyik fő oka a munkakörülményekben keresendő. Még érdekesebb, hogy a depresszióban szenvedő munkavállalók általában igényelnék a depresszió minőségi kezelését, és a mentális egészségi problémáikhoz hozzájáruló munkakörülmények problémájának a megoldását, amit nem kapnak meg.
Ha te vagy a főnök és úgy döntöttél, hogy felmondasz, mert a munkahelyi kultúra mérgező, azt tanácsoljuk, hogy ne legyél többé főnök. Ez a rész azoknak a munkavállalóknak szól, akik felismerték a munkahelyük mérgező voltát és elég a bátrak ahhoz, hogy felmondjanak és jobbá tegyék az életüket.
Állj meg egy pillanatra és figyelj magadra egy kicsit. A testünk gyakran ad olyan jeleket, amelyek elvezethetnek minket a keresett válaszokhoz. Ha negatív érzelmeket vagy érzéseket tapasztalsz, ne nyomd el őket. Ha elnyomod akkor az biztos út a kiégéshez és a depresszióhoz. Ismerd el, ha rosszul érzed magad a munkahelyeden és próbáld meg megkeresni a kiváltó okokat, amelyek miatt így érzed magad. Ha világosan megérted, hogy a vállalat toxikus környezete az, ami miatt küszködsz, ne vedd félvállról. Az nem vereség, ha ott hagysz egy olyan helyet, ahol kényelmetlenül érzed magad.
Miután azonosítottad, hogy mi befolyásolja a lelki békéd, próbálj meg objektív maradni. Tekints le madártávlatból a vállalati munkakörnyezetedre és csak ezután vonj le következtetéseket. Egy kis teszt. Rendszeresen vagy havonta egyszer fordulnak elő kellemetlen helyzetek? Meg tudod beszélni a problémát a HR-el vagy a vezetővel? Nyitott a vállalatod az együttműködésre és a helyzet javítását célzó megoldások keresésére? Ha a válaszaid „nem”, „igen” és „igen”, akkor gratulálok, valószínűleg ez egy nagyszerű munkahely.
Végül a legnehezebb pillanat, amikor úgy döntesz, hogy továbblépsz és munkahelyet váltasz. Írd le a jelenlegi munkahelyed összes előnyét és hátrányát, és erre az információra támaszkodhatsz a döntés meghozatalakor. Az esély, hogy megváltoztathatjuk az életünket, azonban felbecsülhetetlen értékű és soha nem szabad elszalasztani. Ha az egészséges munkakörnyezetet az álláskeresés során első számú prioritássá teszed, akkor olyan vállalatnál fogsz végül kikötni, ami ilyen. Miért vesztegetnéd el a lehetőségét annak, hogy olyan vállalatot találj, amelyik törődik a dolgozók jólétével is?
Miután elvégezted az önreflexiót, fel kell készülnie arra, hogy elmond a vállalatnak is a döntésed. Ez elsőre elég stresszesnek tűnhet. A jó felkészülés azonban sokat számíthat.
Az őszinteség a legjobb politika, de a diplomácia az egyszerű igazság kimondásának művészete anélkül, hogy megbántanánk vele valakit. A legjobb magyarázat a távozási szándékára az, hogy jobb egyensúlyt szeretnél a munka és a magánélet között. Egyrészt igazat mondasz – elismered, hogy vannak hiányosságok a vállalati kultúrában, mivel az alkalmazottak folyamatosan küzdenek a munka és a magánélet egyensúlyának a megtalálásáért. Másrészt nem hibáztatsz vagy sértegetsz senkit, hanem a saját személyes igényeidre koncentrálsz.
Egy másik szintén jó válasz a szakmai fejlődésedhez szükséges lehetőségek keresése. Azt is mondhatod, hogy új készségek elsajátítását fontolgatod egy másik iparágban, vagy hogy végre úgy döntöttél, hogy elvállalod álmaid állását! Ha a jelenlegi munkahelyednek semmi köze az új karrier terveidhez, nem fog a vezetőség erőfeszítéseket tenni, hogy rábeszéljen a maradásra, vagy hogy utána járjon a távozási szándékod valódi okainak.
Még ha fel is akarsz égetni minden hidat magad mögött, és el akarod felejteni ezt a céget, mint egy rossz álmot, akkor is gondoskodnod kell arról, hogy méltósággal távozz onnan. A hírnevedről és a pozitív referenciákról van szó a jövőbeli munkáltatók számára. Valójában minden tapasztalat értékes, így még az is jót tehet, ha elgondolkodsz rajta és tanulsz belőle. Ha például nagyon stresszes és megterhelő környezetben dolgoztál, hangsúlyozd ki, hogy ez hogyan erősítette a stressztűrő és a nyomás alatti munkavégzéshez szükséges képességeid.
A mérgező munkahely elhagyása csak a csata egyik fele; a másik fele egy sikeres interjú az új vállalatnál. Van néhány tipp, amely segíthet kitűnni és megnyerni az interjúztatók szívét.
Amikor a „Miért hagyta ott az előző munkahelyét?” kérdésre válaszolsz, soha ne szidd az előző munkáltatód. Még akkor is, ha negatív tapasztalataid voltak, helyette helyezd át a hangsúlyt saját magadra.
Ehelyett: „Azért léptem ki, mert mérgező volt a főnököm és rossz volt a vezetés.”
Például ezt mondd: „Úgy éreztem, hogy megrekedtem az előző pozíciómban. Amikor rájöttem, hogy az előző cégemnél nem volt lehetőségem a karrierem tovább építeni, úgy döntöttem, felmondok.”
Vagy ezt: „Egy bizonyos ponton rájöttem, hogy a munkám hatással van a magánéletemre. Rájöttem, hogy az előző cégemnél nem tudtam ez ellen mit tenni, így az egyetlen lehetőségem az volt, hogy felmondok és új munkahelyet keresek, amely megfelel a munka és a magánélet egyensúlyával kapcsolatos elvárásaimnak.”
A sikeres interjú aranyszabálya, hogy a lehető legvilágosabban mutasd be a tapasztalataid:
Hatalmas lépés, ha megtaláljuk azt az erőt ami ahhoz kell, hogy elhagyjunk egy negatív munkahelyi környezetet. Akár találtál már új állást, akár még keresel, máris jobb helyzetben vagy, mint korábban voltál. Te határozod meg az életeddel kapcsolatos normákat, beleértve a munkádat is. Ha úgy gondolod, hogy konstruktív és támogató munkakörnyezetet érdemelsz, akkor végül egy ilyen helyen fogsz dolgozni!
Több álláshirdetés, kevesebb felesleges interjú
