Nem titok, hogy a profi színészt gyakran komolytalannak, felelőtlennek és túlzottan idealistának tartják. De ezt csak az gondolhatja így, aki sohasem foglalozott színészettel. Ha szeretné magát kipróbálni ebben a furcsa szakágban, dobja el a rossz feltételezéseket, amelyek gyakran kialakulnak az emberekben. Még ha szöges ellentétben áll a jelenlegi munkájával, ez nem jelenti azt, hogy nincs színészi tehetsége. Lehet, hogy itt az ideje, hogy a szívére hallgasson és felfedezzen magában egy csodálatos képességet a karakterek, személyiségek és akár a világ megváltoztatására a színészet segítségével. Ugorjunk bele és fedezzük fel hogyan is váljunk színésszé tapasztalat nélkül.
Tartalom
A színész fő feladata az emberek szórakoztatása. Függetlenül attól, hogy színházban lép-e fel vagy hollywood-i stúdiókban játszik-e, esetleg tévé show-ban vagy csak esti műsorokban, a színész dolga, hogy érzelmeket adjon az embereknek. Ezért, elsősorban a színésznek természetesnek kell lennie. S íme, az első mítosz a színészetről -”Ez nem egy komoly szakma”. Ki mondta? Képzeljük el, hogy megkérünk 10 embert, hogy vegyenek részt egy 5 perces darabban, 9 ebből rögtön néhány perc alatt felfedi magát. Csak azok nevezhetik magukat sikeres színészeknek, akik el tudják hitetni a nézőkkel, hogy az érzelmek, amiket bemutatnak, valósak. Tényleg könnyű ezt elérni? Nem igazán.
Elég nehéz meghatározni a pontos összeget. A jó hír az, hogy határa nincs, s amennyire ismeretes, néhány színész milliókat kap akár egy filmért cserébe. Ugyanakkor, nem tanácsoljuk, hogy ilyen összegre áhítozzon, hanem legyen inkább reális a kezdetektől, egy újonc nem keres ekkora összeget. Mi az, amire ténylegesen számíthat egy újonc – sok nehéz munka, próbák, önfejlesztés, sikertelenség, visszautasítások… de ezekről később.
Az általánosan elterjedt tévhitekkel ellentétben, a leendő színészeknek tényleg szükségük van végzettségre vagy egy speciális képzésre. Mint már említettük, az utca első legjobb idegenének nem sok esélye van arra, hogy lenyűgöző színészi képességekkel nyűgözze le a közönséget. Mint a programozás, könyvelés vagy zeneírás esetében, mindegyik szakma tanulást és gyakorlatot igényel. Miért lenne ez másképp a színészettel is? Épp ezért mi részletesen áttekintettük, mit kell tenni (és mire kell felkészülni), ha valaki színész szeretne lenni! Kezdjük is!
A leendő színésznek nagyon fontos meghatározni, hogy milyen árat hajlandóak a figyelemért megadni. A szabadidejüket? Nem biztos, hogy lesz ideje elmenni a barátaival egy bárba, mivel a forgatókönyv bemagolása, a mimikán, hangon és gesztusokon való munka jelenleg fontosabb feladat.
Sportolni és egészségesen étkezni az egyik legfontosabb kötelessége, nemcsak az egészséges életmód fenntartása. S a szerepeket nem adják könnyen, főleg ha nincs saját képviselője. Mint minden üzletben vagy karrierben, kapcsolatokat kell építeni és lehetőségeket kell keresnie. Ez lehet az is, hogy száz helyre beküldi az önéletrajzát, vagy véget nem érő meghallgatásokon vesz részt. Erőfeszítések nélkül nincs siker, főleg akkor ha a valóságban is vörös szőnyegen szeretne végigmenni, nemcsak az álmaiban.
Bár a legtöbb ember úgy gondolja, hogy a színészet azt jelenti, hogy bármilyen érzelmet képes bemutatni, sajnos nincs így. Egy nagyszerű színész megtanulja elrejteni, hogy érzelmeket mutat ki, és nem igazán “érzi” azokat. A való életben az ilyen embert képmutatónak nevezzük, nem? Ezért nem arról van szó, hogy az oktatáson, képzésen vagy színészi kurzusokon bármikor megtanuljunk érzelmeket kimutatni. Arról van szó, hogy megtanuljon elmerülni bármilyen helyzetben és érezze, hogy ez a valóságban történik, megfelelő érzelmi reakciót adva. Úgy, hogy bárki elhiggye, átérezze, mintha ez tényleg a saját boldogsága, fájdalma meglepődése vagy dühe lenne.
Mennyi idő kell, hogy ezt megtanulja bárki? Ez a helyzettől függ. Megfontolhatja egy tanfolyam elvégzését, hogy megértse a színészet alapjait, találkozzon hasonló gondolkodású emberekkel (a hálózatépítés nagyon fontos), és szakmai visszajelzést kapjon egy mentortól a képességeiről. A színészi tanfolyamok számos típusa létezik:
Ha megkérdezné, hogy szükséges-e a felsőfokú végzettség, akkor a válasz negatív. A színészet inkább gyakorlat, mint elmélet, s a mozi történelme nem valószínű, hogy segít beleképzelni magát egy kitalált szereplő helyzetébe.
Végül, de nem kevésbé fontos: a színésszé válás folyamata nem korlátozódik a színjátszásra és az előadásokra. Készen kell állnia személyiségének fejlesztésére, ha úgy dönt, hogy ezt az utat választja.