A vezető befolyása a csapat mentális egészségére és a HR szerepe
A már hagyományossá vált Meet Point keretén belül, melyet a Jooble vállalat szervez, a mentális egészségi tanácsadó, a Mental Health for Business projekt társalapítója, Anna Metelska, beszélt a mentális egészség megőrzésének fontosságáról az üzleti világban, valamint arról, hogy ebben milyen szerepet játszik a vezető. A szakértő tanácsokat és instrukciókat osztott meg arról, hogyan kell gondoskodunk a mentális egészségünkről mind a HR-kezdeményezések szintjén, mind a vezetői oktatási programok nagyszabású szintjén. Elmagyarázta a konkrét pontok gyakorlati használatát a csapaton belüli interakcióban a vezető és az alkalmazottak között.
Szeretne munkát találni a HR területén, keressen állásajánlatokat a Jooble-on.
Szakértő:
Anna Metelska, a mentális egészség tanácsadója, a Mental Health for Business projekt és az első összukrán Mental Health and Emotional Wellbeing for Business konferencia társalapítója. A Lépésenként couch-stúdió alapítója, szervezeti coach tanácsadó és HR tanácsadó, több mint 16 éves üzleti tapasztalattal.
A mentális egészség témája az elmúlt években elég közkedvelt lett nemcsak a világban, de Ukrajnában is. Annak köszönhetően, hogy a járvány kezdete után a többség számára rendkívül fontossá és aktuálissá vált. Ukrajnában a vállalkozások csak most kezdik elindítani azokat a folyamatokat, amelyek a ME (mentális egészség – a szerk.) gondozására vonatkoznak. Általában ezek általános ismeretterjesztő rendezvények, webinárok, ahol az emberek a jólét (wellbeing) fogalmát próbálják minél tágabban értelmezni, valamint megértetni a mentális egészséggel való törődés fontosságát. Jelenleg, Anna Metelska a saját tapasztalataiból kiindulva megjegyzi, hogy a vállalatoktól való felkérések eléggé megváltoztak:
„A hangsúly a vezetőkre került. A vezetői közönség, mint célcsoport elkezdett nagyon egyértelműen kitűnni, ezért számos olyan program jelent meg, amelyek kifejezetten a mentális egészség és jólét területén tevékenykedő vezetőket támogatják, mint olyan embereket, akik majd ezt beépítik a saját vállalataikba.”
A ME témája nem véletlenül jelent meg az ukrán üzletben, számos előzménye van, amely a ME témáját érdekessé és közkedveltté tette. Íme néhány főbb:
VUCA (Volatility, Uncertainty, Complexity, Ambiguity) – a világ folyamatosan változik és instabil. Valójában sokan közülünk megértették a VUCA jelenlétét a pandémia megjelenésével. Az emberek számára az alapszükséglet a biztonságérzet és a minimális stabilitás, s már meg is jelenik a belső konfliktus: „Stabilitást szeretnék, de nem tudom elérni.” Az emberek azokat a helyeket keresik, ahol megtalálhatják a stabilitást. A családi környezetben ez nem mindig sikerül. A munkában a stabilitás forrása a vezető lehet.
COVID-19. A testi állapot romlásán kívül a vírus is számos mentális problémát eredményezett. A depresszió, a fokozott nyugtalanság szintén kihatással van a munkaképességre és a hatékonyságra. Az adott témában már folynak kutatások Európában és az USA-ban, melynek eredményei arra mutatnak, hogy mennyire van kihatással a mentális egészségre a pandémia, növelve a fóbiák és különféle rendellenességek kockázatát és terjedését.
Háború Ukrajnában. A háború már jó ideje tart, ami szintén kihatással van a társadalom állapotára, főleg azoknál az állampolgároknál, akik közvetlenül találkoztak vele.
FOMO (fear of missing out) – a lehetőségek elvesztésének félelme. Jelenleg nagyon gyakran találkozunk a FOMO jelenségével, főleg, ha pszichológiai konzultációkat tartunk egy nagyvállalati szektorban. Ennek a félelemnek a megléte az emberek 80%-nál megfigyelhető. Ezt a félelmet röviden úgy lehet leírni, hogy az ember akkor érzi, ha úgymond megragadt és minden lehetőség elkerüli. A „sikeres siker”, amelyet a közösségi média mutat, azt érezteti az emberrel, mintha lekésne egy vonatot, amit már mindenki elért. Gyakran ebből egy teljes fóbia alakulhat ki, egy saját magunkkal szembeni elégedetlenség, megnő az önkritika, ami szintén szorongáshoz vezet és befolyásolja a mentális egészségi állapotot.
Az empátia hiánya. Az empátia az a tulajdonság, amellyel át tudjuk érezni mások érzéseit. Az empatikus kommunikáció az a tulajdonság, ami a vezetők számára az elmúlt években kulcsfontosságúvá és elsődlegessé vált. Az empátia azért is fontos, mivel így jobban odafigyelhetünk magának a vezetőnek a mentális egészségére, aki a személyes problémák megoldása nélkül nem lesz képes hatékonyan megoldani a vállalati problémákat és példamutató lenni a csapat számára.
„A fent nevezettek mind kihívások, amelyekkel ma szembe kell néznünk, és jelenlétük a legjobb érv arra, hogy rendkívül fontos a jólét és a mentális egészség témaköre. Végtére is, minden tényező nyomása alatt világosan lehet csak megérteni és megtudni, hol találjuk a belső erőforrást és az erőt, hogy megbirkózzunk velük. Ha a mentális egészségi szintünk nem a megfelelő, akkor folyamatosan kitör rajtunk a krónikus stressz, mély depresszió, s ami a legrosszabb, hogy nehezen fogunk tudni velük megbirkózni,” ─ állítja Anna Metelska.
Tartalom
A jólétről és a mentális egészségről bővebben
Ahhoz, hogy jobban megértsük az adott témát, érdemes tisztázni a jólét (well-being) és a mentális egészség (mental health) fogalmát.
Jólét (well-being) – egy olyan környezet megteremtése, amely támogatja az elégedettségi állapotot, ami lehetővé teszi az alkalmazottak számára, hogy felvirágozzanak és teljes mértékben megvalósítsák saját potenciáljukat, elsősorban saját maguk és a vállalat javára. A well-being egy tágabb fogalom, amely az emberi élet különböző részeit foglalja magába. A well-being számos modellje ismeretes, amelyeket a vállalatok saját maguk számára alakítanak ki. Eltérnek egymástól, mivel az aktuális vállalat értékeihez és működési elvéhez alakultak, ezért az adott modellekhez a jólét azon összetevőit választják, amelyek különböző részeket tartalmazhatnak. Például, ez lehet érzelmi, intellektuális, fizikai, anyagi jólét. Egy ilyen többkomponensű struktúra segítségével a vállalatok segíthetnek az alkalmazottaknak befolyásolni életük különböző területeit. A Gallup Intézet kutatásának megfelelően, a magas jólétben lévő alkalmazottak 62%-nak kevesebb egészségügyi problémája van, mint azoknak, akiknek hiányzik a jólétük. Szintén azok az emberek, akik jóléte 88% fölött van, jobban részt tudnak venni a munkában, 83%-84%-ban elégedettek a munkájukkal, hűségesek a kollektívához és gyakrabban ajánlják a munkát a potenciális jelöltek számára.
A mentális egészség – a jólét azon állapota, amikor az ember: fel tudja ismerni saját lehetőségeit; hatékonyan tudja kezelni a stresszes helyzeteket; képes hatékonyan és termékenyen dolgozni. Hozzájárul a közösség életéhez.
Mi lehet kihatással a vállalat alkalmazottainak jólétére?
A mentális egészségért való felelősség 4 irányú:
Az ember. Minden egyén felelős azért, ami vele történik, ezt megszüntetni nem lehet. Azonban sokáig nem volt olyan kultúránk, hogy aggódjunk magunkért. A posztszovjet hozzáállás a kollektivizmus kultúrája, azaz, hogy minél többet dolgozzunk és oltárra emeljük magunkat, kisebb-nagyobb mértékben még mindig jelen van bennünk. A fiatalabbak jobban tudják azt, hogy mennyire fontos gondoskodni saját magukról, másképp tekintenek a mentális egészség kultúrájára. Egy vállalatnál általában különböző korú emberek dolgoznak, így különböző feladatokat kell végezni, hogy segítsünk nekik. A fiataloknak támogató, az idősebbeknek felvillanyozó feladatokat.
Család/Oktatási rendszer/Környezet. Az, hogy milyen környezetben van az egyén, nagyban kihatással van az életére. A mentális egészségre szintén kihatással van a nevelés és a család kapcsolata.
Vállalat/Csapat/Vezető ─ a legnagyobb befolyással az a környezet bír, ahol a legtöbb időt töltjük.
Ország. Politika, a szociális-gazdasági feltételek, változások is kihatással vannak a mentális egészségi állapotra.
A vezető befolyása az alkalmazottak elkötelezettségére és jólétére
Az amerikai vállalat, a MHA Mind The Workplace utolsó adatai szerint, a megkérdezettek 85%-a mondta azt, hogy a munkahelyi stressz kihatással van a mentális egészségükre. 41% vallotta azt, hogy a vezetője érzelmi támogatást biztosít, ami segít megbirkózni a stresszel. Ez egy megnyugtató eredmény, viszont majdnem 60% mondta azt, hogy a vezetője nem nyújt semmilyen érzelmi támogatást.
„Azt gondolom, hogy Ukrajnában az utolsó mutató jóval magasabb lenne, mivel a mi vezetőink egyelőre még nem alakítottak ki egy ilyen funkciót, csak tanulják. Ez nem az akarat hiánya, hanem nálunk egyszerűen még nem teljesen értik, hogyan kell segítséget nyújtani belső erőforrások hiánya miatt”, ─ magyarázza a szakértő.
Arra a kérdésre, hogy milyen gyakran végez a vezető check in-t az alkalmazottak belső állapotának megállapítására, kivéve a munkahelyi kérdéseket, a válaszok megosztottak voltak – 47% megerősített, a válaszadók 53%-a szerint pedig nincs náluk ilyen.
Ukrajnában egyre nő azoknak a vezetőknek a száma, akik gyakrabban érdeklődnek az alkalmazottaik élete iránt. A távmunka ennek a folyamatnak a kiváltója lett, így segített felismerni az ilyen témák fontosságát a találkozókon.
A CIPD vállalat felmérései szerint, a leggyakoribb tényezők, amelyek kiváltják a munkahelyi stresszt az alábbi három: túlterheltség, vezetői stílus, munkahelyi kapcsolatok. A kutatási adatok ismét megerősítették, hogy a vezetés pozíciója, hozzáállása, alkalmazottaihoz való viszonya, közvetlenül befolyásolja a munkafolyamat minőségét, így a mentális egészséget is. A Gallop-2020 felmérése szerint épp a vezetőktől várják az alkalmazottak a kommunikáció és a viszonyok három fő összetevőjét: a bizalmat, empátiát és stabilitást. A vezető normális mentális egészségi állapota hiányában lehetetlenek a hatékony változások a csapatban. Tehát, a vezetőnek tisztában kell lenni azzal, hogyan lehet hatással a saját állapotára, valamint, hogyan tud ezzel segíteni más embereken.
A vállalati vezető cselekedetei az alkalmazottak mentális egészsége és jólétének megőrzése érdekében:
Vigyázzon magára. Ez az alapelv, mely nélkül nem létezik a többi. Tudni kell, hogyan töltse fel az erőforrásait, újítsa meg energiáit, s meg kell érteni, hol veszlik el.
Viselkedésével példát mutatni. Mind a munka megközelítésében, mind a személyes és munkahelyi pihenésben és időbeosztásban.
A bizalom légkörének és a nyitott párbeszédnek a kialakítása a csapatban. A bizalom kiépítéséhez a vezetőnek meg kell tudni mutatni, hogy ő épp olyan ember, hasonló problémákkal, kihívásokkal és nehézségekkel, mint az alkalmazottja. Ha megmutatja a sebezhetőségét és azt, hogyan birkózik meg ezzel, nagyban hozzájárul az alkalmazottak bizalmához és nyitottságához
Fejleszteni az empátiát, erőszakmentes kommunikációs készséget, growth mindset (stressz utáni fejlődés – látni a lehetőségeket is, nemcsak a problémát).
Hallani és hallgatni.
Az ME körüli stigma csökkentése. Hozzáértőnek lenni, ismerni a főbb markereket, hogyan nyilvánulnak meg, beszélni erről a témáról az emberekkel.
Az éberség fontos egy vezető számára – ez az a képesség, hogy mentálisan és fizikailag is koncentráljon az adott pillanatra, itt és most. Ebben a mindfullness gyakorlatai segíthetnek. A segítségével arra tudunk koncentrálni, ami épp fontos nekünk, nem gondolva a múltra, ott gondolkodni és érveket keresni, anélkül, hogy a jövőbe futnánk. A tudatosság egy képesség, egy készség, amely mérhető. Létezik egy mérce, amely hasznos lehet akár Önnek vagy a vezetőinek: a torontói tudasossági mérce (TMS) és a kognitív és érzelmi tudatosság skálája (CAMS – R).
Hogyan segíthet a HR a vezetőknek abban, hogy gondoskodjanak magukról és a csapatról?
Partner pozíció, felnőtt pozíció, tükör. A HR-szakember a vezető partnere, egy tükör a számára, amiben meglátszik a valóság. A vezető nem mindig veszi észre azokat a dolgokat, amelyek az ő viselkedésével és annak a csapatra való kihatásával kapcsolatosak. Ezért is szükséges a HR partnerség, hogy segítsen a vezetőnek felismerni, hogyan kell együtt dolgozni a csapattal A HR felléphet egy coachként, és a beszélgetéseken keresztül közvetítheti a vezető felé a változtatások fontosságát és helyességét.
Kommunikáció manipuláció és játékok nélkül. Ahhoz, hogy kialakuljon a bizalom és a nyitottság légköre, fontos megfeledkezni azokról a dolgokról, amelyek mérgezőek lehetnek. Tehát a mobbing, a trolling, a manipuláció stb. jelenségétől. Emberien viszonyulni a kollektívához: ne értékelje le az érzéseket, jelentéseket, értelmeket. Adjon elsőbbséget annak, ami az emberek számára fontos. Építsen párbeszédeket, amely a nyitottság és az elfogadás elvén alapszik.
Tanulmányi blokkok hozzáadása a Mental Health & Wellbeing-ről a menedzseri programba. Ha a vezetők ebben a témában informálva lesznek, ismerik ezen elvek vállalati életben való megvalósításának eszközeit és eredményét, akkor könnyebben átadják a csapat többi tagjának a ME megőrzésének és ápolásának fontosságát.
Vonjuk be a felsővezetést, építsünk értékeket, munkaelveket, vitassuk meg a viselkedést stb.
Alakítsunk ki egy nagyköveti rendszert a mentális egészség témakörében. Vonjon be belső szakértőket, olyan munkatársakat, akik érdeklődnek a téma iránt, és megoszthatják másokkal életútjaikat, tapasztalataikat, öngondoskodási módszereiket stb.
Plusz információ Anna Metelskától:
Urban Space Radio Kitudja podcast-je. A Kitudja, Anna Sijchuk, a 10 éves tapasztalattal rendelkező pszichoterapeuta és az Urban Space Radio szerzői programja. A podcast-ben Anna az érzelmi intellektusról a munkában és az életben, vagy pedig az aktuális és kellemetlen csípős témákról beszél egyenes adásban.
Könyvek:
Marshall B. Rosenberg. Erőszakmentes kommunikáció. Az élet nyelve;
Nossrat Peseschkian. Positive Psychotherapy;
Claude Steiner. Emotional Literacy; Intelligence With a Heart;
Alfried Längle. Effectiveness of existential analysis and logotherapy retrospective evaluation
Brené Brown. The Gifts of Imperfection: Let Go of Who You Think You’re Supposed to Be and Embrace Who You Are
