Tartalom
A poligráf, vagy a hazugságdetektor egy olyan eszköz, amely az ember fiziológiai állapotának változását méri, hogy meghatározza, hazudik-e vagy sem. A hazugságdetektor figyeli a vérnyomást, pulzust, a légzést és a verejtékezés mértékét. Poligráfos teszteket azért alkalmaznak a felvétel során, hogy értékeljék a jelölt őszinteségét.
A poligráf alapjában lévő szerkezetet 1921-ben találták fel. A működési elve egyszerű – ha az ember hazudik, megemelkedik a stressz szintje. Ezt a növekedést a vérnyomás, pulzus és más fiziológiai mutatók határozzák meg.
Miután feltaláltak ezt az eszközt, a nyomozók és az igazságügyi szervek szinte azonnal érdeklődni kezdtek iránta. A bíróságon először 1923-ban alkalmazták a poligráfot, de az a döntés született, hogy a bírósági ügyekben a továbbiakban nem használható, amíg nem szerez általános elismerést. Száz év múltán sem mindig használják a bíróságon a poligráfot. A tudományos közösség eltérő véleménnyel van a mai napig is a hazugságvizsgáló megbízhatóságáról és eredményeiről.
A munkaügyben való használatának szintén hosszú története van. Az USA-ban az 1960-as években kezdték alkalmazni a felvétel során az állami intézményeknél. 1964-ben a Kongresszus elfogadott egy direktívát, amely szabályozta a hazugságvizsgáló használatát a felvétel során. Azt is megállapította, hogy az eredményeket bármely vizsgálat kiegészítésének kell tekinteni.
Szintén fontos esemény történt 1983-ban, amikor az USA elnöke, Ronald Reagan megengedte az állami szerveknek, hogy hazugságvizsgálót használjanak azért, hogy azonosítsák az információszivárgás mögött álló személyeket. Ezt a határozatot azonban 3 hónap múlva felülvizsgálták az általános elégedetlenség miatt. Jelenleg A munkavállalók poligráf használata elleni védelméről szóló törvény (EPPA) tiltja a magánvállalkozások számára, hogy poligráfot használjanak a felvétel során.
Íme néhány ágazat, ahol használhatják a felvételi eljárás során a poligráfot:
A poligráf a felvétel során a közérdekű vagy a bizalmas információkhoz hozzáféréssel rendelkező munkakörökben történő foglalkoztatás során használatos.
Általánosságban elmondható, hogy a poligráfos tesztet arra használják, hogy meghatározzák a munkavállaló munkatörténetének, erkölcsi jellemének vagy esetleges jogsértésének integritását. A használat célja az, hogy mennyire jelentenek veszélyt a vállalatra vagy a közbiztonságra. Poligráfot akkor használnak a felvétel során, ha rendőröket, katonákat vagy tűzoltókat alkalmaznak. Mivel az ezekben a munkakörökben alkalmazott szakembernek meg kell felelnie bizonyos szabványoknak, hogy ne okozzon károkat másoknak.
Ezenkívül a munkavállalás előtti poligráfos teszteléshez az EPPA által meghatározott munkavállalói hozzájárulás szükséges.
Amikor a felvétel során szóba kerül a poligráf alkalmazása, felvethet néhány kérdést. Az egyik fő kérdés, hogy mennyire pontosak ezek a tesztek. Erre a kérdésre sajnos nincs egyértelmű válasz, ezért a hazugságvizsgáló használata még a nyomozásoknál és a bírósági eljárásokban is korlátozott.
Az eszköz ugyanis csak a stressz növekedésének életfunkciós jeleit tudja mérni. Tehát, ha a jelölt stressz-szintje megnő, amikor arról kérdezik, hogy fogyasztott-e narkotikumokat, ez a becsületlenség első jele. Ugyanakkor, figyelmen kívül hagyva a nevét, a hazugságvizsgáló nem képes kimutatni a hazugságot. Csak a stressz szintjét képes kimutatni a válaszadás során. Számos oka lehet annak, ha valaki stresszt vagy a magas vérnyomás tüneteit produkálja.
Számos gyógyszer létezik, amelyek hatással lehetnek a hazugságvizsgáló eredményeire.
Másik fontos tényező, amire oda kell figyelni, az a vizsgáztató. Nemcsak engedéllyel kell rendelkeznie, de tapasztaltnak és kötelességtudónak is kell lennie. Pontosan kell tudni feltenni a kérdést a teszt során. Hiszen ők értelmezik a poligráfos válaszokat és eredményeket, és ha értelmezésről van szó, mindig van helye az elfogultságnak.
Bár néhány munkaadó örömmel tekintene bele a jelentkező hiteltörténetébe, biztosítási hátterébe és drogtesztjébe, a poligráf használata szigorúan tilos, néhány eset kivételével. Természetesen, a jogszabály eltér a különböző országokban, így nem mindenhol ilyen szigorú a használatának tiltása.
Általában a munkáltatóknak pontosan tudniuk kell, hogy mit tehetnek, és milyen eljárásokat kell követniük, mielőtt a poligráfot bevezetnék az állásinterjú folyamatába.
Másik fontos tényező egy ilyen ellenőrzésnél az erkölcsi aspektus. Ezt a személyes emberi jogok megsértésének ismerik el. Léteznek elméletek, hogy milyen kérdéseket szabad feltenni és hogyan. Az eredmények nem szolgálhatnak diszkriminációs alapul a felvétel során. A vizsgáztató feltehet provokatív kérdéseket, hogy megállapítsa a rendkívül nehezen követhető élettani válaszok alapszintjét.
Ugyanakkor, a jelöltnél egy kellemetlen összkép alakulhat ki a vállalatról egy ilyen kérés során. Ez természetesen csökkenti a kényelmes munkakörnyezet benyomását. Így akár választhatnak másik munkáltatót is.
Ahogyan már korábban említettük, a poligráf nem képes meghatározni az igazságot vagy a hazugságot. Csak a fiziológiai reakciót tudja megmutatni az adott időben. Épp ezért nem használható az ember jellemzésére.
Több tényező befolyásolhatja egy ilyen kutatás megbízhatóságát:
Összegezve tehát elmondhatjuk, hogy számos tényező lehet hatással a válaszok milyenségére.
Ami a nemet illeti, a férfiak és a nők eltérő izgalmi állapottal rendelkeznek. Ezek a különbségek kihatással lehetnek az eredmények hitelességére. Kevés kutatás létezik, amely számba venné a nők válaszát, mivel ezekben az ágazatokban, ahol alkalmazható a poligráf, főként férfiak dolgoznak.
Jelenleg sajnos nincsenek tudományos adatok, amelyek értékelni tudnák, hogyan viszonyul a poligráf a különböző nemek válaszához.
Mielőtt bármely vállalat poligráfot alkalmazna, meg kell győződnie arról, hogy megfelel-e a helyi és a nemzetközi jogszabályoknak.
A hazugságvizsgáló használata jelenleg nem közkedvelt a felvétel során. Bár nyújthat bizonyos fokú ismeretet a jelölt múltjával kapcsolatban, az eszköz használatát szigorúan tiltja a törvény. Valamint, nem mindig hasznos, mivel nem garantál pontosságot. Ugyanakkor, egyes esetekben és ágazatokban ez bevett gyakorlat. Ilyenek az állami intézmények, a biztonsággal, gyógyszeriparral foglalkozó cégek.
Kevesebb felesleges interjú és toborzási költség
